Milwaukee szerszámok
Háztartási termékek
Szerszám, mérés, szerelés
Energiaelosztás
Világítástechnika
Villámvédelem és földelés
Kábel, vezeték
Ipari elektronika
Gyártók
Lámpa leárazás
Mindenki ismeri – de nem mindenki ismeri a funkcióját.
Képzeld el, hogy az 1960-as években épült lakásában éppen most döntesz úgy, hogy ma este rekordidő alatt befejezed az éves nagytakarítást. Az előkészületek során a kedvenc MP3 listát a számítógép összeállítja, és minden helyiségbe streameli.
A mosogatógépet megtöltjük és bekapcsoljuk, a mosógépet megtöltjük és bekapcsoljuk, a porszívót kivesszük a sarokból és bedugjuk a konnektorba. Kis idő múlva halk "KATTANÁS" hallatszik egy sarokban (vagy régebbi lakásokban a folyosón), és kialszik a lámpa, a zene csak néhány szobában szól, vagy egyáltalán nem szól, a mosógép és a mosogatógép nem működik, és a porszívó sem működik tovább.
A düh nagy, és megkezdődik az ok kivizsgálása. A "hibát" általában gyorsan megtalálják: a kiselosztóban lekapcsolt kismegszakító. Tehát gyorsan visszakapcsolod és folytatod a munkát. Nagyon rövid idő elteltével a megszakító ismét reagál és lekapcsolja a túlterhelést.
Mi történt?
A kismegszakító belső mechanizmusa működésbe lép, és biztosítja a túlterhelt áramkör biztonságos kikapcsolását.
Mit csinál pontosan egy kismegszakító?
Védi a vezetékeket a túlterheléstől és a rövidzárlattól.
A túlterhelés elleni védelmet a bimetál (sárga terület) valósítja meg. A kissé megnövekedett névleges áram, amely az az áram, amelyre a megszakítót tervezték, nagyobb felmelegedést okoz a bimetálon, és a kapcsolószerkezet egy bizonyos idő után kioldást okoz.
A rövidzárlat-védelmet az elektromágneses tekercs (zöld terület) valósítja meg. Rövidzárlat esetén az áram nagyon gyorsan és nagyon erősen megemelkedik, és a tekercs így mágneses mezőt hoz létre, amely egyrészt beindítja a kapcsolómechanizmust, másrészt egy gyorskioldón keresztül közvetlenül nyitja az érintkezőket. Az érintkezők kinyitásához szükséges további gyorskioldó előnyös rövidzárlat esetén, hogy a rövidzárlat energiáját a minimálisra korlátozza, és a vezetékre ható "feszültséget" nagyon alacsonyan tartsa.
Mindkét esetben, rövidzárlat vagy túlterhelés esetén a megszakítási folyamat során ív keletkezik a megszakító érintkezői között. Ez az ív meglehetősen kontraproduktív a két áramkör szétválasztásának biztosítására. A keletkező, több ezer Celsius-fokos ív eloltásához az ívnek az érintkezőkből az ívcsatornán keresztül az előkamra lemezei mellett az ívoltókamra (kék terület) irányába kell eljutnia. Az ívoltókamrában a korábban erős ív sok kisebb ívre oszlik, amíg az ívek számára a szükséges vezérlőfeszültség már nem elegendő, és kialszanak.
Kismegszakító jelölései
1. Kismegszakító karakterisztikája
2. Kismegszakító névleges árama
3. Névleges megszakító képesség Amperben
4. Névleges üzemi feszültség és frekvencia
5. Vonatkozó szabvány száma
6. Kismegszakító jele a rajzon
Kismegszakító karakterisztikája
A karakterisztika a kismegszakítók esetén azt jelenti, hogy az elektromágneses kioldás amely késleltetés nélküli – a névleges áram hányszorosára van beállítva. Ez egy nagyon fontos paraméter, amikor a kismegszakítókról van szó. A késleltetett termikus kioldás viszont mindhárom karakterisztika esetében azonos.
- B kioldási karakterisztika: A késleltetés nélküli elektromágneses gyorskioldás 3-5 másodpercre van beállítva (30-50A között szólal meg). Jellemzően OHM-os fogyasztók, például elektromos tűzhelyek és elektromos fűtőtestek túláram-védelmére használható.
- C kioldási karakterisztika: A gyorskioldás a névleges áramérték 5-10-szerese (50-100A között szólal meg). Érdemes induktív terhelésekhez, például mosógépekhez, mosogatógépekhez, hűtőszekrényekhez használni.
- D kioldási karakterisztika: A gyorskioldás a névleges áramérték 10-20-szorosára van beállítva (100-200A között). Leginkább ipari épületekben fordul elő, és a fogyasztócsoportok vezetékeinek védelmére használják.
Kismegszakítók pólusszámai
A pólusszámok alapvetően befolyásolják a termék szélességét. 1 DIN = 18mm
- Egypólusú kismegszakító, 1P
- A leginkább használt védelmi eszköz és a legnagyobb számban beépített kismegszakító típus. Csak 1 fázist lehet bekötni és 1 modul (1 DIN) széles helyet foglal el a kiselosztó szekrényben.
- Kétpólusú kismegszakító, 2P és 1P+N
- Ezek a kismegszakítók már 2 modulnyi helyet foglalnak el. A kétpólusú (2P) kismegszakítóba két fázist lehet bekötni és mind a két pólusa túláramvédett. Az 1P+N kismegszakító szintén két modul helyet foglal (2 DIN) de ennek csak az egyik pólusa védett az N (nulla) csak kapcsolt.
- Hárompólusú kismegszakító, 3P
- Ez hasonlóan a kétpólusú kismegszakítóhoz csak itt mind a három pólus védett és 3 DIN egységet foglal. Háromfázisú eszközök védelmére használható, ha az egyik fázis túláramot kap mind a három megszakít vagyis lekapcsol.
- Négypólusú kismegszakító, 4P és 3P+N
- Itt is elérhető a mind a 4 védett pólusú kivitel és a 3 pólusú + N (nem védett) kivitel.
Kismegszakító terhelhetősége
A kismegszakítón feltüntetett névleges áram meghatározza a terhelhetőséget amelyet figyelembe kell venni tervezéskor hogy a hálózaton milyen eszközök találhatóak, milyen fogyasztásúak.
Fontos: A kismegszakítók használata esetén is szükség van hibaáram-védőberendezésekre (FI-relé).
Forrás: abb-conversations.com
