Az általunk forgalmazott kismegszakítók megfelelnek a hatályos termékszabványoknak és -előírásoknak, így megalapozott és tanúsított minőségű termékeket kínáluk.
A kismegszakítók az elektromos hálózatok biztonságának alapvető elemei, amelyek védelmet nyújtanak a túlterhelés és a rövidzárlat ellen. Ezek a moduláris berendezések megbízhatóan és gyorsan megszakítják az áramkört, megelőzve a károsodásokat és baleseteket. Kínálatunkban megtalálhatók a legjobb minőségű kismegszakítók, melyek megfelelnek a legszigorúbb biztonsági előírásoknak. Fedezd fel teljes moduláris termékkínálatunkat, és válasszad ki az igényeidnek legmegfelelőbb megoldást.
Olvasd el cikkünket a kismegszakítók karakterisztikájáról és jelöléseiről.
Annak érdekében, hogy a ház "elektromos vezetékeinek" költségei megfizethetőek maradjanak, már régen úgy döntöttek, hogy a házi berendezések "üzemi feszültségét" 230 V váltakozó feszültségben határozzák meg. Ez lehetővé teszi a mindössze 1,5-2,5 mm2 keresztmetszetű kábelek használatát.
Ha egy 1,5 mm2 -es kábel esetében 16 A maximálisan megengedett áramot feltételezünk, akkor akár 3680 W (16 A x 230 V) teljesítmény is továbbítható ilyen módon. Ez a legtöbb alkalmazás vagy fogyasztó számára több mint elegendő.
Ennek a feszültségnek azonban hátrányai is vannak, amelyeket megfelelő intézkedésekkel minimalizálni kell:
Minden esetben biztosítani kell, hogy a feszültség alatt álló vezetőkkel és alkatrészekkel való közvetlen érintkezés elkerülhető legyen.
A hálózati feszültségen működő szerelőberendezéseket megbízhatóan védeni kell a túlterhelés ellen. Egy kis számítási példa szemlélteti ezt a nélkülözhetetlen szükségszerűséget:
Ha egy aljzaton egy masszív rövidzárlat keletkezik, akkor a maximálisan megengedett 16 A helyett lenyűgöző 638,89 A (I = U : R, azaz 230 V : 0,36 Ω) áramlana át a dugalj két csatlakozó vezetékén amely hővé alakul. Egy biztosíték nélkül, amely ebben az esetben reagál és időben kikapcsolja a feszültséget, a falban lévő vezetékek pillanatok alatt leégnének.
Az áramkör-megszakítót felső kalapsínekre vagy DIN-sínekre történő felszerelésre tervezték. Ehhez rendelkezik a szükséges reteszelőfülekkel.
A csatlakozókábeleket a kábelnyílásokon keresztül kell behelyezni és a szorítócsavarokkal rögzíteni.
Amikor a kapcsolókar "ON" állásba van állítva, a kapcsoló érintkezője zárva van.
A megszakító akkor lép működésbe, amikor az elektromágnes vagy a bimetálszalag működésbe hozza a kioldó mechanizmust. A szikraoltókamra megvédi a kapcsoló érintkezőjét a leégéstől.
Megjegyzés:
A váltókar nincs mechanikusan összekapcsolva a kioldószerkezettel. Ez azt jelenti, hogy még ha a kapcsolókart kézzel "ON" állásban tartjuk is, a kioldó mechanizmus akkor is képes kinyitni a kapcsoló érintkezőjét.
A megszakítókat biztosítékszekrényekben és alelosztókban használják, és kalapsínekre való szerelésre tervezték. Az adott berendezés vagy rendszer áramigényétől függően a legkülönbözőbb névleges áramerősségű kismegszakítók állnak rendelkezésre. Az értékek lehetnek 1 A-nál kisebbek, de akár 100 A is. A háztartási berendezéseknél általában 10-16 A névleges áramerősségű megszakítókat használnak. A megszakítási kapacitásnak legalább 4500 A-nak kell lennie.
Egy másik megkülönböztető jellemző a kapcsolható pólusok száma. A legtöbb megszakító 1 pólusú, és az adott áramkörben az áramot vezető pólust (fázist) szakítja meg. Az elektromos tűzhelyhez vagy a háromfázisú nagy villanymotorokhoz hárompólusú megszakítók állnak rendelkezésre. Ezekkel a kapcsolókkal mindig mindhárom fázis lekapcsolódik, még akkor is, ha csak az egyik fázidon van hiba.
Esetenként 2 pólusú megszakítók is kaphatók, amelyek a fázis mellett a nullavezetőt is leválasztják. Néhány ilyen megszakító kombinált kapcsolóként is kapható, amelyek hibaáram-megszakítóként is működnek.